Hogyan kezdjünk hozzá?
Kezdjük a legalapvetőbbel. Miért bajlodjunk magokkal, ha kifejlett növényt vehetünk?
Általában a kifejlett növény egészségi állapota nem megfelelő ez főként a hipermárketekre jellemző a nem megfelelő tárolás és gondozás miatt. Bár a kertészetekben jobb a helyzet ott is akadnak beteg egyedek.
Másik probléma, nem tudjuk milyen tápot kapnak a növények nem a márka az elsődleges hanem az ősszetétel. Mit? Mennyit? Milyen arányban tartalmaz.
A növények többnyire más környezethez vannak hozzászokva mint az otthonunk. A pára és a fényerő okoz sok gondot. Sok közkedvelt növény szereti a párás meleg levegőt, de főleg télen ezt nehéz megoldani. A fény általában egy oldalról érkezik a szobába ezért gyakran kell forgatni. A kertészetből vett növényt megviselheti jobban mert főleg üvegházakban nevelték őket.
A túlöntözés komoly hiba mely a termesztő közeg miatt is felléphet. Leginkább a tözegbe ültetett növényekre jellemző. A felszín tapogatása nem célszerű a leveleké inkább, például a hibiszkusz esetében, de egy kaktusznál ez nem praktikus.Tehát óvatosan. A föld ph értéke, kémhatása is fontos a licsi és a citrus félék savanyú földet igényelnek. Nem mindegy mibe ültetjük át növényünket.
Egyes egzotikumok jól néznek ki csábítóak, de nevelésük hely igényes csak az vegyen aki eleget tud tenni az igényeiknek, ilyen a kókuszpálma. Ez a trópusi tengerpartokat idéző gyümölcstermő csodás látvány, de lakásban 2 évnél nem él sokkal tovább jómagam nem próbáltam, bevallom sajnáltam megvenni. A legnagyobb kihívás az átültetés gyökere sérülékeny, ezért a bolygatást követően elpusztul.
Kívételek akadnak sok szobanövény csak ivartalanul szaporítható. Pár különlegességet inkább beszerezni érdemes pl: gesztenye, ginzeng, vagy a gyümölcse, vagy magja nem elérhető zapotilla, esetleg szaporítása magról nagyon kétséges pisztácia.
Vannak fajták melyekkel viszont bátran kisérletezhetűnk. Ilyen a gránátalma, pitahaya, vagy sárkánygyümölcs, csirimoja, maracuja (nálunk passionfruit néven kerül forgalomba, de ne lepődjenek meg a lila gyümölcsű fajtát hívják így), citrus félék ( mandarin egyes fajtái míg nélküliek míg mások magvaiból több csíranövény kelhet ki, grapefruit szintén előfordulnak több csírás magok, a narancs nehezebb eset csak néhány fajtának van magja valencia, valencia late, más fajták esetén fejletlen magok, vagy kifejlettek esetlegesen, vérnarancsból általában két fajta kapható mindkettőben előfordulnak magok gyakrabban, mint a normál narancsnál, édes grapefruit másnéven sweetie a csírázás nehézkes sok látszolag megfelelő mag nem bujik ki mégis érdemes megprobálni megfelelő savanyú földdel friss maggal kis szerencsével a megfelelő napon ültve sikerülhet kiemelném a pomelot mely citrus féle még sosem láttam megfelelő fejlettségű csírázásra alkalmas magot, kumkvat csírázasához savanyú és a gyümölcsből frissen kiszedett magok kellenek), avokádó ( eddig még minden elültetett mag kibujt), csili paprika, szurinámi cseresznye (interneten beszerezhetőek magvai eddig pozitív véleményt halottam a csírázó képességét illetően amit megtudok erősíteni), mangó, mimóza (interneten rendelhető, vagy egyes hipermarketekben kapható a magja elég ha annyit mondok forrázását követően 4 nap alatt kibujt az internetesnek több kellett, de nagyon jó arányban és megbízhatóan csírázik), papaya, kivi (a még nedves friss magok nekem nem csíráztak ki hagyni kell kicsit kiszáradni az arany és a zöld húsú kivit illetően nincs nevelés, vagy szaporításbeli különbség, az aranykivi finomabb és kevesebb magja van), physalis, vagy perui földicseresznye( azon növények egyike aminek a magjai szárazon is felhasználhatok, nem kell frissnek lenniük), pepino (hátránya kevés helyen kapható gyümölcs ára meglehetősen borsos, ezt kompenzálva sok magot tartalmaz amik a physalishoz hasonlóan szárítva is csíra képesek), fügekaktusz termése, (termése szúros sok kemény magja miatt nehezen élvezhető, aki mégis szeretne vele foglalkozni vele jó ha tudja szaporításához a cserepet fóliával kell takarni, vagy üveggel fő a páratartalom, magja szárított állapotban is csíra képes).